Ceruza

Ceruza

Az emberek sokféle viszonyban állnak a ceruzákkal. Van aki gyűjti, van aki koptatja, van aki mindig kihegyezi és aki utálja, ha túl hegyes.

Aki mániákus gyűjtő, az használni sem szereti őket, csak rendmániásan bepakolja egy ceruzatartóba és néha megsimogatja, mint egy cuki kiskutyát. Az ilyeneknek ellenségei a ceruzarágók, akik megszentségtelenítik a ceruzák végeit és bár pont olyan mániákusok, mint az előbbiek azok mégis felégetnék az utóbbiakat némi „Dracarys” szöveg kíséretében.

Ha sima egyszerű halandó vagy, írhatsz és rajzolhatsz, sőt még radírozhatsz is vele, szerelmes levelet is komponálhatsz, amit aztán meghajtasz papírrepülőnek és elindítod a szombat esti buliban, remélve, hogy az kapja el, akinek szántad 😉 Ha meg nem az kapta el, aki csinálj úgy mintha mit sem tudnál a dologról.

Kihegyezni is ér, bár a gyönyörű szolnoki grafikáink aranyozott változatai vannak az oldalán 😉 de ne sajnáld őket! Ha elfogy, vehetsz másikat J